Hungarian Society of Urology
  
  

Beszámoló az urológiai fekvőbeteg-ellátásról a 2019-es adatok alapján

DOI: 10.22591/magyurol.2021.1.boszormenyinagyg.8

Author:
Böszörményi-Nagy Géza dr.
Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Urológiai Osztály, Budapest (főorvos: Böszörményi-Nagy Géza dr.)

Summary

Az urológiai fekvőbeteg-ellátás helyzetének megismerése céljából 12 év szünet után a Kollégium, a Társaság és a Magyar Urológia folyóirat összefogásával 2012-ben ismét elkezdődött a műtéti statisztikai adatgyűjtés. Azóta már nyolc év telt el, a 2019-es adatokkal együtt így már nyolc év adatát tudjuk összesíteni, értékelni. Csakúgy, mint régen, az összesített adatokat a FUN-on ismertetjük, illetve az adatok megjelennek a folyóirat hasábjain, most már hagyományosan az első számban. Az urológus társadalom évek óta tapasztalt fegyelmezett együttműködésének eredményeként ismét hiánytalanul beérkezett adatlapok alapján dolgozhattunk. Köszönet illeti azokat, akik munkájukkal segítették az osztályok, intézmények adatainak összegyűjtését, rendezését. Remélem, hogy az évek óta már rendszeresített elektronikus adatlap segítséget nyújt.

LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2021 | 33. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

A mostani számban a 2019-es adatokat, műtéti statisztikát közöljük, ezt az évet tehát még nem árnyékolta be a pandémia.
Az immár nyolcéves adathalmaz egyre több lehetőséget kínál arra, hogy most már ne csak puszta számokat, mennyiségi mutatót lássunk, hanem tendenciákat is megállapíthassunk.
A 37 urológiai fekvőbeteg-ellátó osztály betegellátással kapcsolatos fontosabb adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy az utóbbi években ezek a mutatók hosszú távon alig változtak. A case/mix index azonban folyamatos növekvő értékeket mutat.


Az Országos Urológiai Intézet adatait is segítségül hozva, évtizedek adatait értékelve követhetjük az átlagos ápolási napok számát, amely a 2019-es évben kissé tovább csökkent (1. ábra).


A húgyúti kövesség kezelésében 2016 óta szinte változatlan az évente végzett összes beavatkozások száma, amelyben a fő szerepet, mint korábban is, az ESWL-kezelések száma adja (2. ábra).


Az endoszkópos kőműtéteknél az ureteroszkópia műtéti számai évek óta növekednek, míg a percutan kőeltávolítások száma stagnál (3. ábra).


Tovább nőtt összességében a laparoszkópos műtétek száma (4. ábra).


A fontosabb laparoszkópos beavatkozásokat összefoglaló 2. táblázatban látható, hogy a vesereszekciók, a nephrectomiák és a prostatectomiák száma növekedett 2019-ben.


A nyílt és laparoszkópos vesereszekciókat összeadva, ismét emelkedett ezen műtétek száma, tehát továbbra is egyre több vesét tudunk megtartani daganatos betegség esetén is.
A radikális cystectomiák száma azonban nem nőtt, 300 alatt maradt.
Nem változott lényegesen az orthotop hólyagpótlások száma sem, változatlanul a Bricker-féle vizeletelvezetést részesítjük előnyben, illetve az előrehaladott folyamatok számának növekedésére utal, hogy az ureterocutaneostomiák száma tovább nőtt.
A radikális prostatectomiák száma az utóbbi években 1000 körül stagnál (5. ábra).


A laparoszkópos műtét aránya azonban tovább növekedett (6. ábra).


Az értékelés alapján úgy látszik, hogy bár körülményeink alig javultak, az urológiai betegellátás a korszerű irányba mozdul.