Hungarian Society of Urology
  
  

Case report of an isolated renal echinococcal cyst

DOI: 10.22591/magyurol.2022.3.baloghz.119

Authors:
Balogh Zoltán dr.1, Bozsaki Ákos dr.1, Magyar András dr.1, Tenke Péter dr.1, Juhász Emese dr.2
1Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály, Budapest (osztályvezető: Tenke Péter dr.)
2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Pathológiai Osztály, Budapest (osztályvezető: Schönléber Julianna dr.)

Summary

Introduction: Renal echinococcosis is a rare disease that is asymptomatic in most cases and can be difficult to detect. Reviewing the literature, renal echinococcosis is usually associated with liver and lung involvement, isolated cases only occurs in 2% of the affected patients. In our case study, we present a case of a patient with an accidentally discovered renal echinococcosis.
Case report: In January 2020, a 40-year-old male was diagnosed with prostate cancer. During the staging examination, an 8 cm lesion was discovered by a CT scan on the lower pole of the left kidney. Our patient underwent laparoscopic radical prostatectomy in early February 2020. During the postoperative period, thin needle aspiration cytology (FNAB) examination was performed from the above-mentioned lesion confirming a haemorrhagic cyst. A follow-up CT scan was performed, showing an increase in size. Subsequently, we requested an FNAB test once again, which revealed an atypical cyst, but the possibility of a cystic kidney tumour also arose. Due to the progression and CT image and the central location of the tumour, we decided to perform a radical nephrectomy. The final histological examination evaluated a renal echinococcus cyst. Postoperative control of abdominal ultrasound and chest CT echinococcosis in other organs has not been established.
Conclusion: Echinococcosis is a rare, but more harmful, parasitic disease in humans. Symptoms appear to play an important role in imaging studies. Early surgical intervention is recommended when the lesion is recognized.

LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2022 | 34. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

ÖSSZEFOGLALÁS

Bevezetés: A vese echinococcosis egy ritkán előforduló kórkép, az esetek részében nagy tünetmentes, ennek megfelelően felismerése nehézségeket okozhat. Diagnózisa képalkotó vizsgálatokkal lehetséges, kezelése pedig legtöbbször sebészeti módon történik. A szakirodalmat áttekintve vese echinococcosis általában máj- és tüdőérintettséggel társul, izoláltan az esetek körülbelül 2%-ában fordul elő. Esettanulmányunkban egy véletlenszerűen felfedezett vese echinococcosisban szenvedő férfibetegünk ellátását mutatjuk be.
Esetbemutatás: A 40 éves, állattartással foglalkozó férfinél 2020 januárjában prosztata rosszindulatú daganat igazolódott. Stádiumvizsgálata során egy akkor még 8 cm-es elváltozás került leírásra a bal vese alsó pólusán. Betegünk 2020. február elején laparoszkópos radikális prostatectomián esett át. A műtétet követő időszakban vékonytű-aspirációs citológiai (FNAB) vizsgálat történt az említett vesében látott elváltozásból, amely bevérzett cisztát véleményezett. Később CT-vizsgálat történt, amely a vesében látott terime növekedését igazolta. Ezt követően újra FNAB-vizsgálatot kértünk, amely atípusos cisztát írt le, de felmerült a cystosus vesedaganat is lehetősége. Tekintettel a progresszióra és a CT-felvételen látott képre, valamint a daganat centrális elhelyezkedése miatt, radikális nephrectomia elvégzése mellett döntöttünk. A végleges szövettani vizsgálat vese Echinococcus-cisztát véleményezett. A műtétet követő kontroll hasi ultrahang- és mellkas-CT-vizsgálat echinococcosist más szervben nem igazolt.
Megbeszélés: Az echinococcosis ritkán előforduló, de emberre annál ártalmasabb, parazita okozta betegség. Tünetek megjelenésekor fontos szerepet játszanak a képalkotó vizsgálatok. Az elváltozás felismerésekor a minél korábbi sebészi intervenció javasolt.

Bevezetés

Az echinococcosis jelentős egészségügyi probléma. Gyakorlatilag az egész világban fellelhető, viszont azokban az országokban kiemelkedő számban fordul elő, ahol intenzív juhtenyésztés folyik. Két fajtáját különböztetünk meg: az alveolaris echinoccoccosist, amelyet az Echinococcus multilocularis galandféreg, valamint a cisztás echniococcosist, amelyet az Echinococcus granulosus galandféreg lárvái okozzák (1).

Az alveoláris echinococcosis ritkább, de súlyosabb betegség, főleg az északi féltekén fordul elő, de a 2000-es években már hazánkban is elvétve felismerésre került (2).
A cisztás echinococcus, hazánkban is előforduló betegség. A megbetegedést okozó Echinococcus granulosus galandférgek megszokottan a vadonélő vagy a házi kutyafélék bélrendszerében élősködnek. Petéi a kutyák ürülékével kerülnek a külvilágba, ahonnan pedig a féregpetékkel szennyezett növények elfogyasztásával jut a célszervezet (pl. juh, szarvasmarha, kecske, ló vagy ember) bélrendszerébe. Az elfogyasztott petékből a bélrendszerben kikelnek a lárvák, majd a bélfalon át a vérkeringésbe, és onnan a májba, tüdőbe, vagy egyéb parenchimás szervekbe jutnak. Ott megtelepszenek, ciszták fejlődnek ki belőlük, ezek növekednek, károsítják a szöveteket, szerveket (2).

A peték tüneteket kezdeti időszakban nem okoznak. Növekedésükkel lehet az adott szervre lokalizált fájdalom, diszkomfortérzés, vagy általános gyengeség. A ciszták ruptúrája következtében a szervezetben gyulladás, peritonitis, súlyos esetben szeptikus állapot is jelentkezhet (1, 4).

Izolált echinococcus ciszta ritka, felfedezésekor általában több szervben is fellelhető az elváltozás (4, 5). Diagnózisa főleg képalkotó vizsgálatokkal lehetséges, kezelése elsősorban sebészi úton történik. Parazitaellenes szerek, mint például a mebedazol alkalmazása is elterjed, azonban hatékonyságuk ellenére, májkárosító hatás és számos mellékhatása miatt háttérbe szorul a sebészeti ellátással szemben (6).

Izolált vese Echinococcus-ciszta ritka előfordulása, az általunk áttekintett irodalmak alapján világszinten a betegségek kb. 2%-ában számoltak be izolált esetekről (7).
Esettanulmányunk során egy véletlenül felismert, vesedaganat klinikai képét utánzó és a szövettani leletezésig vesedaganatnak vélt Echinococcus-ciszta műtéti ellátását mutatjuk be.

Esetismertetés

Anamnézis

40 éves, férfi páciensünk anamnézisében érdemi megbetegedés nem szerepel. Foglalkozása alapján juh és haszonállat-tenyésztő. A műtétet megelőzően, és azt követően sem járt külföldön.

Panaszok, tünetek, diagnosztika

A panaszmentes beteg szűrővizsgálaton felismert emelkedett PSA-érték és prosztatadaganatra jellemző tapintási lelet miatt jelentkezett osztályunkon. Az ezt követően elvégzett prosztatabiopszia prosztata-ade­nocarcinomát igazolt. Laparoszkópos radikális prostatectomia mellett döntöttünk. A kivizsgálása során elvégzett hasi ultrahangvizsgálat egy 80 mm-es, a bal vese alsó pólusán elhelyezkedő cisztózus elváltozást igazolt. Az ezt követő CT-vizsgálat alapján a radiológus kollégák a talált elváltozást atípusos angiomiolipomának, vagy bevérzett cisztának véleményezték, maliginitás gyanúja nélkül, követését javasolták (1. ábra).

1. ábra: A veseelváltozás CT-képe szagittális, koronális és axiális síkból

A laparoszkópos radikális prostatectomiát követően, onkoteam döntése alapján, a beteg további sugárkezelésben részesült.

Radikális prostatectomiát és az azt követő besugárzást követően, 2020 augusztusában a cisztózus képlet mérete és a látott CT-kép alapján vékonytű-aspirációs citológiát kértünk a bal vesében található elváltozásból, amely bevérzett vesecisztának megfelelő képet mutatott, így az elváltozás követése mellett döntöttünk.
Egy évvel később, 2021. augusztusban elvégzett kontroll CT-vizsgálat során a korábban látott bal vese alsó pólusán elhelyezkedő veseciszta mérete növekedést mutatott, valamint felmerült a malignitás gyanúja is. Emiatt ismételt vékonytű-aspirációs citológiát végeztünk. A szövettani vizsgálat során a patológusok, atípusos, szét­eső, véres tartalmú cisztát véleményeztek, de teljes bizonyossággal a multilocularis, alacsony malignitású cisztózus vesedaganat lehetőségét sem zárták ki.
A beteggel történő megbeszélést követően 2021. 12. hóban bal oldali laparoszkópos radikális nephrectomia történt. A posztoperatív időszak zavartalanul zajlott, a beteget panaszmentesen bocsájtottuk otthonába.

A szövettani vizsgálat során besűrűsödött bennékű simplex ciszta lehetősége is felmerült, de a makro­szkópos kép alapján végül hydatid cisztának véleményezték a patológus kollégák (2. ábra, 3. ábra).

2. ábra: Eltávolított vese mikroszkópos metszete több részletben

3. ábra: Az eltávolított vese

Szövettani vizsgálat eredményét követően sürgős mellkas CT- és hasi UH-kontrollvizsgálatot végeztünk a tüdőérintettség és más, parenchymás szervek érintettségének kizárása céljából. Szerencsére sem a tüdőben, sem az egyik parenchymás szervekben echinococcosisra utaló elváltozást nem találtunk. Echinococcus miatt elvégzett szerológiai teszt negatív eredményt mutatott.

A műtéteket követően rendszeres UH-, valamint CT-vizsgálat általi követés folyik és tervezett. Eddigi követés során echinococcosis kiújulása nem látható, a páciens panaszmentes (3).

Megbeszélés

Az echinococcosis ritka, ugyanakkor életet veszélyeztető komplikációi (ruptúra esetén peritonitis, szepszis, halál stb.) miatt fokozott figyelmet jelentő betegség. Diagnosztikája komoly kihívást jelent, mivel kezdetben ritkán okoz tüneteket, a képalkotó vizsgálatok, valamint célzott szövettani vizsgálatok, mint a fent említett esetben, megtévesztőek lehetnek. Anamnézisfelvételkor fontos rákérdeznünk a beteg foglalkozására, életmódjára, hisz diagnózis megadására, kezelés meghatározása végett kulcsfontosságú lehet. Amennyiben echinoccoccosis felmerül, a ciszta ép eltávolítására is ügyelnünk kell, hisz cisztafal megrepedése esetén, tartalma a hasüregbe juthat és anaphylaxiás reakciót, szeptikus állapotot válthat ki (5).

Irodalom

1. Amir-Jahed AK, Fardin R, Farzad A, Bakshandeh K. Clinical Echinococcosis 1975.
https://doi.org/10.1097/00000658-197511000-00001

2. Sréter T, Széll Z, Sréter-Lancz Z, Varga I. Echinococcus multilocularis in Northern Hungary. Emerging infectious diseases 2004; 10(7): 1344–1346.
 https://doi.org/10.3201/eid1007.031027

3. Gupta A, Gupta J, Devkaran B, Gupta A. Primary renal echinococcosis with gross hydatiduria. BMJ Case Reports 2017 Aug.
https://doi.org/10.1136/bcr-2017-220502

4. Kern P, et al. European echinococcosis registry: human alveolar echinococcosis, Europe, 1982–2000. Emerging infectious diseases 2003; 9(3): 343–349.
https://doi.org/10.3201/eid0903.020341

5. Conraths FJ, et al. Potential risk factors associated with human alveolar echinococcosis: Systematic review and meta-analysis. PLoS Neglected Tropical Diseases 2017 Jul; 11(7):
https://doi.org/10.1371/journal.pntd.0005801

6. Chai JY, Jung BK, Hong SJ. Albendazole and mebendazole as anti-parasitic and anti-cancer agents: An update, Korean Journal of Parasitology 2021; 59(3): Korean Society for Parasitology and Tropical Medicine 2021 Jun; 189–225.
https://doi.org/10.3347/kjp.2021.59.3.189

7. Singh V, Devana SK, Gorsi U, Bal A. Isolated Renal Hydatid Cyst Masquerading as Cystic Renal Tumor. Urology 2019; 133: e11–e12. Nov 2019,
https://doi.org/10.1016/j.urology.2019.07.014