The Role of the Microbiome and OM-89 in the Prevention of Recurrent Urinary Tract Infections
DOI: magyurol.2026.1.tothzsf.28
Authors:
Tóth Zsófia Fruzsina dr.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház, Nyíregyházi Jósa András Tagkórház, Urológiai osztály, Nyíregyháza
Summary
Recurrent urinary tract infections represent a common challenge in urological practice and are associated with a considerable reduction in quality of life and increased healthcare utilization. Antibiotic therapy remains effective for the treatment of acute infections; however, repeated administration adversely affects the physiological balance of the microbiome and promotes the development of antimicrobial resistance. Recent studies have demonstrated that, beyond the presence of uropathogenic bacteria, host related factors such as the microbiome and immune response play a key role in the development and recurrence of urinary tract infections.
Advances in molecular diagnostic techniques have confirmed that the urinary tract is not sterile but has its own dynamically changing microbiome closely interconnected with the gut and vaginal microbiota. Disruption of this microbial balance may facilitate colonization by uropathogenic bacteria and contribute to infection recurrence.
These insights have led to increased interest in antibiotic sparing preventive strategies. Oral immunomodulation based on Escherichia coli lysates enhances mucosal immune defense mechanisms of the urinary tract without exerting direct antibacterial effects or compromising microbiome integrity. Clinical studies and meta-analyses have shown that this approach reduces the frequency of recurrent urinary tract infections and decreases the need for antibiotic therapy. The aim of this review is to summarize the role of the microbiome in the pathogenesis of recurrent urinary tract infections and to highlight the importance of immunomodulation.
LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2026 | 38. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM
Összefoglalás
A visszatérő húgyúti infekciók az urológiai gyakorlat gyakori problémái, amelyek jelentősen rontják az életminőséget és fokozott egészségügyi ellátást igényelnek. A hagyományosan alkalmazott antibiotikumkezelések hatékonyak az akut fertőzések megszüntetésében, azonban ismételt alkalmazásuk kedvezőtlen hatással lehet a mikrobiom egyensúlyára, valamint elősegíti az antimikrobiális rezisztencia kialakulását. Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a húgyúti fertőzések kialakulásában nem kizárólag a kórokozók jelenléte, hanem a gazdaszervezet mikrobiomja és immunválasza is meghatározó szerepet játszik.
A modern molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával bebizonyították, hogy a húgyutak nem sterilek, hanem saját, dinamikusan változó mikrobiommal rendelkeznek, amely szoros kapcsolatban áll a bél- és a hüvelyi mikrobiommal. A mikrobiom egyensúlyának felborulása elősegítheti az uropatogén baktériumok kolonizációját és a fertőzések kiújulását.
E felismerések, valamint az érvényben lévő nemzetközi ajánlások alapján is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az antibiotikum nélküli terápiák. Az Escherichia coli-lizátumot tartalmazó orális immunmodulátor a húgyúti nyálkahártya immunvédelmének erősítésén keresztül fejti ki hatását anélkül, hogy közvetlen antibakteriális hatással károsítaná a mikrobiomot. Klinikai vizsgálatok és összefoglaló elemzések alapján csökkenti a visszatérő húgyúti fertőzések gyakoriságát, és mérsékeli az antibiotikumhasználatot. Célunk a mikrobiom szerepének áttekintése a visszatérő húgyúti fertőzések patogenezisében, valamint az immunmoduláció jelentőségének bemutatása.
Bevezetés
A visszatérő húgyúti fertőzések (recurrent urinary tract infections, rUTI) világszerte jelentős morbiditással és egészségügyi költséggel járnak. A nők közel 60%-a élete során legalább egyszer átesik húgyúti infekción, és az érintettek mintegy 20–30%-ában fél éven belül recidíva alakul ki (1, 2). A visszatérő húgyúti fertőzések diagnózisa elsősorban a klinikai tünetek, az anamnézis és a mikrobiológiai vizsgálatok együttes értékelésén alapul. Visszatérő húgyúti fertőzésről akkor beszélünk, ha egy éven belül legalább három, vagy hat hónapon belül legalább két, klinikailag és mikrobiológiailag igazolt fertőzéses epizód fordul elő (2, 3). A diagnózis megerősítéséhez vizeletvizsgálat és vizelettenyésztés szükséges, különösen a tünetekkel járó epizódok esetén, míg a panaszmentes bacteriuria önmagában nem igényel kezelést (4).
A differenciáldiagnosztika kiemelt jelentőségű, mivel számos urológiai és nem urológiai kórkép utánozhat húgyúti fertőzésre jellemző tüneteket. Ide tartozik egyebek között az interstitialis cystitis és a hólyagfájdalom-szindróma, az overactive bladder szindróma, valamint a vaginitis és egyéb nőgyógyászati eltérések (5, 6, 7). A dysuriával, pollakisuriával vagy sürgető vizelési ingerrel járó panaszok hátterében hólyagdaganatos megbetegedések, hólyagkő, illetve ritkábban proktológiai kórképek is állhatnak, amelyek felismerése különösen fontos a tartósan fennálló vagy atípusos tünetek esetén (2, 8, 9). A visszatérő panaszok kivizsgálása során figyelembe kell venni továbbá a strukturális eltéréseket, a funkcionális hólyagürítési zavarokat, az idegentesteket és a hormonális tényezőket is, mivel ezek jelenléte alapvetően befolyásolja a terápiás stratégia megválasztását. A hagyományos kezelési stratégia elsősorban antibiotikumokra épül, amely rövid távon hatékony, hosszú távon azonban hozzájárul az antimikrobiális rezisztencia kialakulásához és a fiziológiás mikrobiom károsodásához (2, 10).
Az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a húgyúti fertőzések patogenezisében nem kizárólag a kórokozó jelenléte, hanem a gazdaszervezet mikrobiom-összetétele és immunválasza is meghatározó. Ennek megfelelően a megelőzés fókuszába került a mikrobiom megőrzése, valamint az
OM-89 orális immunmodulátor alkalmazása, amely antibiotikum nélküli kezelést kínál a recidív infekciók prevenciójára.
A mikrobiom szerepe a húgyúti fertőzések patogenezisében
Korábban a húgyutakat steril környezetnek tekintették; modern molekuláris módszerek azonban igazolták, hogy saját, dinamikus mikrobiommal rendelkeznek (11, 12). A húgyúti, a hüvelyi és a bélmikrobiom egymással szoros kapcsolatban áll, és alapvető szerepet játszik a kolonizációs rezisztencia fenntartásában (11, 13).
Egy 2024-ben publikált, többcentrumos longitudinális vizsgálat kimutatta, hogy az rUTI-ban szenvedő betegek bélmikrobiomjának összetétele szignifikánsan eltér az egészséges kontrollcsoportétól. Az antibiotikumkezelés után az Escherichia coli átmeneti túlszaporodása alakulhat ki a bélben, amely rezervoárként szolgálhat az ismételt húgyúti kolonizációhoz és reinfekcióhoz (1).
A mikrobiom diverzitásának csökkenése és a jótékony baktériumok visszaszorulása elősegíti az uropatogén törzsek perzisztenciáját, és fokozza a visszatérő fertőzések kockázatát (10, 11).
Antibiotikumkezelés és mikrobiom-károsodás
Az ismételt antibiotikumalkalmazás nemcsak rezisztens törzsek szelekciójához vezet, hanem a mikrobiom tartós károsodását is okozhatja. A „mikrobiom-toxicitás” fogalma az antibiotikumok ezen nem kívánt, hosszú távú hatásait írja le (10).
A mikrobiom károsodásának következményei:
- a kolonizációs rezisztencia csökkenése,
- fokozott gyulladásos válaszkészség,
- az opportunista kórokozók elszaporodása (2, 10).
Ez különösen releváns rUTI esetén, ahol az ismételt antibiotikumkúrák fenntartják a fertőzés–dysbiosis–recidíva ördögi körét (1. ábra). Ezzel szemben az OM-89 nem rendelkezik direkt antibakteriális hatással, így alkalmazása nem jár a mikrobiom közvetlen károsításával.
Immunológiai háttér és az OM-89 hatásmechanizmusa
A húgyúti nyálkahártya immunvédelme kulcsszerepet játszik a fertőzések megelőzésében. Az rUTI esetén gyakran megfigyelhető a mucosalis IgA-termelés csökkenése, valamint a veleszületett és az adaptív immunválasz elégtelensége (5, 14).
Az OM-89 egy orális immunmodulátor, amely 18 Escherichia coli törzs lizátumát tartalmazza. Hatásmechanizmusa a bélhez társult nyirokszöveten (GALT) keresztül valósul meg, ahol aktiválja a dendritikus sejteket és a makrofágokat, fokozza a Th1-típusú immunválaszt, növeli a mucosalis IgA-szekréciót, valamint támogatja az immunmemória kialakulását (5, 15).
Ez a célzott immunológiai hatás lehetővé teszi az uropatogén E. coli elleni védekezést anélkül, hogy a normál mikrobiom egyensúlya sérülne.
Az OM-89 szerepe a visszatérő húgyúti fertőzések megelőzésében
Az OM-89 az egyik legszélesebb körben vizsgált, rUTI esetén megelőző terápiás lehetőség. Hatásmechanizmusa alapvetően eltér az antibiotikumalapú terápiától. Az OM-89 és az antibiotikumalapú profilaxis legfontosabb különbségeit, különös tekintettel a mikrobiomra gyakorolt hatásra, az 1. táblázat foglalja össze.
Klinikai vizsgálatok és metaanalízisek alapján az OM-89 alkalmazása szignifikánsan csökkenti a visszatérő infekciók számát, és meghosszabbítja a tünetmentes időszakokat (8, 16). Egy 2025-ben publikált, randomizált, placebokontrollált pilotvizsgálat szerint az OM-89 csökkentette az E. coli prevalenciáját a húgyutakban anélkül, hogy a mikrobiom diverzitását károsította volna (17).
Következtetések
A visszatérő húgyúti infekciók megelőzése komplex, hosszú távú szemléletet igényel. Az antibiotikumalapú stratégia önmagában nem elegendő, és tartós alkalmazása kedvezőtlen hatással van a mikrobiomra. A mikrobiom szerepének felismerése új, antibiotikumkímélő prevenciós megközelítéseket tett lehetővé.
Az OM-89 immunmodulátor alkalmazása célzottan erősíti a húgyúti nyálkahártya immunvédelmét, miközben megőrzi a mikrobiom egyensúlyi állapotát. Ennek alapján az OM-89 a visszatérő húgyúti fertőzések megelőzésének fontos, bizonyítékokon alapuló eszköze lehet a mindennapi urológiai gyakorlatban.
A közlemény megjelenését az Phytotec Hungária támogatta. A közleményben szereplő adatok és információk a szerző(k) nézeteit tükrözik. Bármely említett termék alkalmazásakor az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.
Irodalom
1. Choi JH, Thomas S, Heinsbroek SE, et al. Gut microbiome correlates of recurrent urinary tract infection: a longitudinal, multi-center study. eClinicalMedicine 2024; 69: 102451.
2. Flores-Mireles AL, Walker JN, Caparon M, et al. Urinary tract infections: epidemiology, mechanisms of infection and treatment op tions. Nat Rev Microbiol 2023; 21(9): 539–556.
3. EAU Guidelines on Urological Infections. European Association of Uro logy. 2024 update.
4. Cai T, Nesi G, Mazzoli S, et al. Asymptomatic bacteriuria in recurrent urinary tract infections: target or innocent bystander? World J Urol 2024; 42(1): 77–84.
5. Wullt B, Svanborg C. Host–pathogen interactions in urinary tract infe ctions. Nat Rev Urol 2023; 20(10): 595–611.
6. Hanno PM, Erickson D, Moldwin R, et al. Diagnosis and treatment of interstitial cystitis/bladder pain syndrome. J Urol 2023; 210(4): 785–793.
7. Abrams P, Cardozo L, Wagg A, Wein A. Incontinence. 7th ed. Interna tional Continence Society, 2023.
8. Magistro G, Stief CG. Prevention of recurrent urinary tract infections: current concepts and future perspectives. World J Urol 2023; 41(8): 2039–2048
9. Babjuk M, Burger M, Capoun O, et al. EAU Guidelines on Non-musc le-invasive Bladder Cancer. Eur Urol 2024; 85(1): 75–94.
10. Theodosiou AA, Jones CE, Read RC, et al. Microbiotoxicity: anti biotic usage and its unintended harm to the microbiome. Curr Opin Infect Dis 2023; 36(5): 371–378.
11. Brubaker L, Wolfe AJ. The female urinary microbiota, urinary health and common urinary disorders. Ann Transl Med 2023; 11(5): 193.
12. Hilt EE, McKinley K, Pearce MM, et al. Urine is not sterile: use of enhan ced urine culture techniques to detect resident bacterial flora in the adult female bladder. J Clin Microbiol 2023; 61(6): e02154-22.
13. Stapleton AE. The vaginal microbiota and urinary tract infection. Mic robiol Spectr 2023; 11(2): e03652-22.
14. De Nisco NJ, Kanchwala M, Rogers AWL, et al. Interaction between host immunity and uropathogenic Escherichia coli during recurrent uri nary tract infection. Cell Host Microbe 2024; 32(3): 389–402.
15. Arango Duque G, Descoteaux A. Macrophage cytokines: involvement in immunity and infectious diseases. Front Immunol 2023; 14: 1189234.
16. Kogan MI, Naboka YL, Gudima IA, et al. Immunoactive prophylaxis of recurrent urinary tract infections: a meta-analysis. Urol Int 2023; 107(3–4): 247–255
17. Valido E, Bertolo A, Wöllner J, et al. Effects of Uro-Vaxom vs placebo on the urinary tract microbiome in individuals with spinal cord injury in a randomized controlled pilot trial. Sci Rep 2025; 15(1): 12825