Életpályám

DOI: 10.22591/magyurol.2021.3.pappgy92

Author:
Papp György dr.

Summary

Ötödéves koromban, tudományos diákkörösként léptem át először az Urológiai Klinika küszöbét. Első feladatomat Rosdy Ernő tanársegéd úrtól kaptam, készülő kandidátusi disszertációjához kellett adatot gyűjtenem. Hetente kétszer, délutánonként a klinika könyvtárában dolgoztam. Itt sokan megfordultak, egy idő után köszönő viszonyba kerültem a klinika orvosi karával (visszaköszöntek!). Néha Babics professzor is arra járt.1970-ben kaptam orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, felvételre jelentkeztem a klinikára. Félve léptem a professzori szobába. „Téged már ismerlek a könyvtárból” mondta – és felvett.29 évig dolgoztam ott. A fél év katonaság és az akkor szokásos fél év művesegyakorlat után osztályra kerültem. Érdekes módon első főnököm Rosdy Ernő volt, a szakma alapjait Neki köszönhetem. Későbbi főnököm dr. Frang Dezső ezt igényesen fejlesztette tovább.

LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2021 | 33. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

Először urológiai témakörökben dolgoztam (öregkori műtéti kockázat, elzárt vesék nedvkeringése) (1. ábra), majd érdeklődésem az andrológia felé fordult, amelynek alapjait Dr. Molnár Jenőtől az andrológia hazai úttörőjétől tanulhattam (2. ábra). Megismerve őt, hamar megértettem, hogy rendkívüli emberrel hozott össze a sors. A mellette töltött évek eredményeként, oktató-szakmai-tudományos munkám egyre inkább andrológiai jellegűvé vált. 1972-ben kerültem az andrológiára, 6 évet dolgoztunk együtt, kitűnő emberi kapcsolatunk l978-tól, nyugdíjas éveiben is megmaradt, l984-ben vesztettük el.
Halálos ágyán – bizalma szimbóliumaként – üres, általa aláírt papírlapot adott át nekem. Meghatározó tényezője volt életemnek.
1974-ben jeles eredménnyel urológiai szakvizsgát tettem. 1978-tól vezettem a klinika andrológiai rendelését.
A szakterületen belül az elmúlt közel négy évtizedben elsősorban a pathozoospermiák kóroktana, a mellékhere–ductus átmenet rendellenességei, a bázikus aminosavak fertilitási szerepe, az erektilis diszfunkció diagnosztikája és terápiája, a férfi klimax kérdései és a nemzőképesség-zavarok műtéti korrekciója állt érdeklődésem előterében.

1979-ben andrológiai témával megpályáztam és elnyertem egy MTA aspirantúrát.
1979–1982-ig ösztöndíjas aspiránsként az – prof. dr. Menyhárt János és Gróf József tud. főmunkatárs vezette – MTA-SOTE-EKSZ Klinikai Biokémiai részlegén dolgoztam, megszerezve a kutatómunkához szükséges ismereteket, Érdeklődési területemnek megfelelően aspirantúrám keretein belül 1981-ben 4 hónapos tanulmányúton vetten részt a Groningeni Állami Egyetemen Kremer professzornál, ahol a róla elnevezett tesztrendszerrel a spermium-cervixnyák interakciót tanulmányoztam, majd ennek speciális felhasználását alkalmazva készítettem el értekezésem egy részét.

Közben 1979-ben a klinikai tevékenység kiegészítéseként, a kialakult igényeknek megfelelően a Fővárosi István Kórházban, nagyforgalmú andrológiai ambulanciát hoztam létre, amely biztosította a kutatáshoz szükséges beteganyagot, de itt végeztem az első andrológiai mikrosebészeti műtéteket is (3. ábra).
Kandidátusi disszertációmat 1982-ben védtem meg „Arginin anyagcserezavaron alapuló férfimeddőség” címmel.

Andrológiai témakörökből külföldi és hazai szaklapokban 193 tudományos közleményem született. A nemzőképességi zavarok témakörét összefoglaló könyvem 1985-ben, az operatív andrológia tárgykörét átfogó referátumom az oxfordi Human Reproductionban 1989-ben jelent meg. Szerzője vagyok egy férfiklimaxot magyar nyelven először komplexen tárgyaló szakkönyvnek is. Szerzője vagyok 27 könyv- és tankönyvfejezetnek (hét idegen nyelvű), és több mint 300, részben nemzetközi fórumon elhangzott előadásnak is. Előadásaimat angol vagy német nyelven tartottam, 1975-ben egyik német nyelvű előadásom a szófiai Nemzetközi Urológus Szimpózium első díját kapta, 1978-ban pedig egy német nyelvű közleményem Illyés-díjat kapott.

1976 óta foglalkoztam a hazai andrológia szervezési ügyeivel, korábban szekciótitkárként, 1983-tól a MUT Andrológiai Szekciójának vezetőjeként. Témakörömben minősítő tudományos értekezések esetében bírálóbizottsági vagy opponensi munkát is végeztem. Hat évig voltam a Czeizel Endre vezette Optimális Családtervezési Tanácsadó andrológiai szupervizora. Folyamatosan végeztem szaklektori tevékenységet a magyar és idegennyelvű szakfolyóiratoknak. Több mint egy évtizedig szakterületemen igazságügyi orvosszakértői munkát is kifejtettem.
Közben, tudományos tevékenységem elismeréseként 1981-ben az ISA (International Society of Andrology) egyéni tagként felvett soraiba.
l985 és 2006 között irányításommal ment végbe a klasszikus magyar andrológia önállósodási folyamata.
(Ezt az erektilis diszfunkció akkor megjelenő új terápiás lehetőségei, az öregedő férfi orvosi témakörként való előtérbe kerülése [férfiklimax – aging male] a férfi fogamzásgátlás magyarországi bevezetése egyaránt segítette, a szakma önállósodásával kapcsolatos igény Európa-szerte megnőtt.)
A dolog nem kevés tervezést igényelt. Tisztában voltam vele, hogy egy új területet társadalmilag és nemzetközileg is el kell fogadtatni, anyagi hátteret kell számára biztosítani, rendszeres szakmai fórumokon képzés kell, hogy történjék és végül megfelelő számú szakembergárda szükséges a terület műveléséhez. A társadalmi elfogadtatás útja a média volt.
Mivel az andrológia főbb témái – meddőség, szexzavarok kezelése –, közérdeklődésre tartott számot, a média hasznos partnerként jelent meg a tájékoztatásban. Az évek során olyan közismert riporterek, újságírók készítettek anyagokat a kialakuló magyar andrológiáról, mint Sári László, Feyér Zoltán, Friderikusz Sándor, Gombár János, Kepes András, Szily Nóra, Mezei Károly, Verebes István, Balogh Andrea és Boross Dezső. Különösen népszerű témát jelentett a foszfodiészteráz-bénítok (Viagra) és az asszisztált reprodukció (lombik bébi) kérdésköre.
A szakmai képzés részeként önálló szakfolyóirat terveződött, hivatalosan elfogadott és bejegyzett alap- és továbbképző tanfolyamok lettek meghirdetve, az anyagi létfenntartás miatt pedig a témában érintett gyógyszercégek segítsége mellett (elsősorban az Organon, a Pfizer, a Lilly és a Bayer) már akkor felmerült egy Andrológiai Alapítvány gondolata.
A cégek segítségével kerültek megrendezésre a különböző tudományos rendezvények és andrológiai kongresszusok. Kiterjedt nemzetközi szakmai-baráti kapcsolatrendszerünk is kialakulóban volt. Tervezetten, célirányosan haladtunk.
Volt még egy probléma, pontosabban kettő. Az andrológia sokrétűségéből következően, a világ különböző országaiban, az önállósulás nem egy szakmához volt köthető. Németországban az andrológiai gyökereket a bőrgyógyászat, Csehszlovákiában a szexológia, Olaszországban az endokrinológia, az USA-ban a nőgyógyászat jelentette. Magyarországon egyértelműen az urológia volt a bölcső.
A „taking off” nem volt zavartalan és mindenki által egyértelműen egyetértéssel fogadott. Az urológia egykori vezetői hivatalos levélben tiltakoztak pl. az önálló andrológiai szakvizsga bevezetése ellen. Kulturáltan ezt is meg tudtuk oldani. Ma egymás mellett, inkább támogatólag egzisztál a két szakterület. (Szerencsére néhányan ezt akkor másképpen látták, bár andrológiával kapcsolatos elképzeléseim megvalósítását az urológia egykori vezetői közül csak néhányan – elsősorban prof. dr. Csata Sándor, prof. dr. Frang Dezső és prof. dr.
Scultéty Sándor támogatták – de számíthattam a szegedi Szarvas Ferenc professzor [endokrinológia] és Szöllösi János professzor [andrológus – szülész nőgyógyász] baráti segítségére is. Dr. Lantos István [a másik Molnár Jenő tanítvány] a szervező munkában állt mellém.)
Hasonló helyzet alakult ki a szexuális zavarok témakörével kapcsolatban is. Ez a terület hazánkban, korábban egyértelműen a pszichológusok által művelt volt, akik eleinte nem örültek az orvosi konkurenciának. Még a televízió nyilvánossága előtt is meg kellett védeni – a pszichológia szakmai kiválóságaival szemben – az andrológiai álláspontot. Kulturált párbeszéddel ez is rendezhető volt, ma már példás az együttműködés.
Az évente rendezett szakmai kongresszus résztvevőinek száma ebben az időben jelentősen emelkedett. Az önállósulás irányú élet elindult… (1985 MTA Biz. – MATT 2006, de addig még sok minden történt…).
Ezekben az években nagyszámú beteganyag ellátása során szerezhettem klinikai andrológiai tapasztalatot és a hazai legnagyobb operatív anyag értékelése során, alkothattam véleményt a különféle műtéti beavatkozások gyakorlati hasznosságáról. Több andrológiai diagnosztikus és terápiás eljárást elsőként vezettem be a hazai gyakorlatba: andrológiai mikrosebészeti műtétek: splint nélküli vasovasostomiák, vasoepididymoanastomosisok különböző típusai (loop anastomosis), alloplasticus spermatocele, fertilitászavarok arginin-deficienciájának diagnózisa és terápiája, erektilis diszfunkció intracavernosus korrekciója és vákuumterápiája.
Andrológusként részt vettem az asszisztált reprodukció hazai bevezetésében elsőként végezetem eredményes sebészi spermiumnyerést műtéti megtermékenyítés céljából. Munkatársaimmal az andrológiai gyakorlatban jól használható herefejlődési standardot és haematospermia kivizsgálási sémát hoztunk létre, illetve alakítottunk ki.
Operatív andrológiai ismereteim bővítése céljából több alkalommal vettem részt tanulmányutakon a témakör elismert művelőinél: ondóúti obliterációk sebészete – prof. Schoysmannl, Brüsszel: erektilis diszfunkció diagnosztikája és sebészete; prof. Kelami, Nyugat-Berlin: andrológiai mikrosebészet; prof. Frick, Salzburg. Glander professzornál Lipcsében a spermium mély fagyasztási technikák megismerése és szervezési tapasztalataim bővítése céljából jártam.
1990-ben a Német Dermatológus Társaság, tiszteletbeli tagjává fogadott (NDK Andrológia). 1999-től tiszteletbeli tagja vagyok Európa egyik legrangosabb andrológiai egyesületének, a Német Andrológus Társaságnak (Deutsche Gesellschaft für Andrologie).
Az Európai Andrológiai Akadémia, 1997-ben választott teljes jogú tagjává.
Nemzetközi tudományos rendezvényeken – évente több alkalommal – gyakran voltam felkért referens vagy szekcióvezető Dél-Afrikától a Vatikánon keresztül Lappföldig, különböző andrológiai témakörökben. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartottam – tapasztalatcsere szintjén is – több vezető európai andrológussal. És Európa számottevő andrológusai megfordultak Budapesten…
Az oktatás mindig fontos volt nekem. Több évtizedes urológiai szakmai tevékenység és gyakorlati oktatás mellett – igyekezve az európai andrológia modern eredményeit a hazai tanagyagba integrálni –, rendszeresen oktattam andrológiát, összevont tantermi gyakorlatok és egyetemi előadások formájában is. Az előadások didaktikus anyagát állandóan alakítva, formálva állíthattam össze különös figyelmet fordítva a vizuális oktatás lehetőségeire. Szerettem oktatni. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején, 2 fiatal tehetséges tanársegéd került mellém, először dr. Hoznek András, majd ösztöndíjas külföldre távozása után, dr. Kopa Zsolt. Mindkettőt sikerült andrológiával megfertőznöm.
1983–1997 között részt vettem a vizsgáztatásban, a német és angol nyelvű oktatásban. Rendszeres előadója voltam a HIETE továbbképző tanfolyamainak és magam is szerveztem klinikai továbbképző tanfolyamokat. Mind magyar, mind külföldi hallgatóknál, hallgatói pályamunkák témavezetője és bírálója voltam. A SOTE Urológiai Klinika Andrológiai Centrumban rendszeresen végeztem hazai és külföldi andrológiai szakemberek kiképzését, továbbképzését is. Évekig tevékenykedtem egyetemi felvételi bizottsági elnökként is. 1999 óta oktatói tevékenységem hangsúlya az orvos továbbképzés felé tolódott. A posztgraduális képzés mellett, magyar és angol nyelvű medikus előadásokat tartottam a Szegedi Egyetemen urológiából és andrológiából. Tagja vagyok (vagy voltam) hazai és nemzetközi tudományos társaságoknak (EAU, ESSM, EAGM, ESHRE, ISMH, IFFS, ISA, DGA, MUT, MART, MATT) és több szakfolyóirat szerkesztőbizottságának (JSM, Andrologie, Int. Urol. Nepr., M. Urol., HTSZ, Magyar. Androl.).

Tisztségeim a hazai urológiai és andrológiai vezetői pozíciókon kívül:

Magyar Társaság az Idősödő Férfiakért (2001 elnök), STD Társaság (2002 alelnök), WHO Health Care Infert. Biz. tag (1998–2006).
Különböző Akadémiai Bizottságok: MTA II. Klinikai Bizottság tag. Tag (1985) (első Androl. MTA Bizottsági tagság), MTA Urológiai Kutatással Foglalkozó Bizottság tagja (1994–1997), MTA Reproduktív Rendszer Betegségeivel Foglalkozó Bizottság tagja.
2006 óta vagyok az MTA köztestületi tagja.
1989-ben Kubában – tanulmányutam során – andrológiai bemutató műtéteket és szaktárgybemutató előadást tartottam a kubai urológusoknak, azóta a Kubai Urológus Társaság levelező tagja vagyok.
Ugyanebben az évben Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptam.
Szakmapolitikai megbízatások: 1995–2012-ig tagja voltam a Magyar Urológus Szakmai Kollégiumnak, közel 1 évtizeden keresztül a SOTE Kari Tanácsának (az egyetem nem tanszékvezető egyetemi tanárainak választott képviselőjeként), l999-től pedig a HIETE (később SEETK) Kari Tanácsának. 2006-tól megszűnéséig az OGYK Szakmai Vezető Testületének voltam elnöke. 2007-től 2021-ig pedig, folyamatosan nyugdíjazásomig, ugyancsak elnöke voltam az ÁEK/MHEK Honvédkórház Szakmai Vezető Testületének.
Az elmúlt évtizedekben jelentős szervezési gyakorlatot szereztem tudományos ülések és kongresszusok vonatkozásában, amelyek közül többnek elnöke is voltam: Nemzetközi Andrológiai és Ferilitási Kongresszus, ESCO-ESHRE, ISOA, Operativ Andrology Congress, Magyar-Német Androl. Szimpózium, ESAU, Aging Male Eur. Congr. 2009, hazai kongresszusok évi rendszerességgel.
1992-ben lettem az andrológia – hazai első és eddig egyetlen – egyetemi tanára.
1992-től 1999-ig vezettem a SOTE Urológiai Klinika Andrológiai Centrumát, amely szakmai aktivitása és publikációs tevékenysége révén nemzetközi elismerést szerzett, a hazai andrológiai életben irányító-meghatározó szerepet játszott.
Kezdeményezésemre jött létre a magyar andrológia fejlődését és a fiatal szakemberképzést elősegíteni hivatott „Dr. Molnár Jenő Alapítvány”, amelynek kuratóriumi elnöke voltam (1992–2016). Az alapítvány keretein belül 1992-ben létrehoztam az első magyar andrológiai szakkönyvtárat.
2016-tól az alapítványa örökös tiszteletbeli elnöke vagyok.
Tagja voltam (1991–1998) a klinika urológiai – szakmai tudományos munkáját segítő „Illyés Géza Alapítvány” kuratóriumának is.
1996-ban létrehoztam az első magyar oktató és tudományos andrológiai szakfolyóiratot: a ma már rangos nemzetközi szerkesztőbizottsággal működő Magyar Andrológiát, amelynek 20 éven át alapító főszerkesztője voltam.
Szerkesztője és nagyobb részt szerzője vagyok a 2000-ben megjelent az első hazai (és egyben első európai) egyetemi Andrológiai Tankönyvnek.
Az Európai Urológus Társaság két szakmai bizottságának tagjaként szerzője voltam a szakmai előírásokat megfogalmazó European Urology Guidline ejakulációs zavarokkal és infertilitással foglalkozó fejezetének. Magyarországról – tudomásom szerint – még Kisbenedek Laci kapott akkor európai bizottsági felkérést.
2001-től folyamatosan tagja vagyok az ETT Humán Reprodukciós Bizottságának, amely a témakör hazai vezető felügyelőtestülete.
2010-től tagja vagyok az Európai Andrológiai Szakvizsgáztató Bizottságnak.
1999. július 1-től igazgatója voltam a HIETE Urológiai és Andrológiai Klinikájának, amely az egyetemi egyesülés során az Egészségtudományi Kar Andrológiai és Urológiai Klinikájaként működött tovább. Vezetői periódusomban sikerült létrehoznom az ország vezető andrológiai intézményét és a meglevő urológiai profil továbbfejlesztése is megtörtént. A klinika szakmai célprofiljainak kialakítása mellett, eredményesnek bizonyultak törekvéseim egy jó hangulatú emberi közösség és a megfelelő munkahelyi körülmények megteremtésében is (27 helyiség rekonstrukciója és megfelelő berendezése). A kettős profilú klinika működése mind helyi, mind szakmai szinten jó fogadtatást vívott ki magának. A fenti időszakban a klinikai szintű gyógyító tevékenységhez, közmegbecsülést hozó tudományos és oktatótevékenység is társult.
2002. január 1-jével tulajdonosváltás következtében a korábbi intézmény Országos Gyógyintézeti Központtá, a klinika pedig, Andrológiai és Urológiai Osztállyá alakult, amelynek osztályvezető professzora voltam 2007. július 1-ig.
Ezzel egyidejűleg 2002. január 1-jével a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karon önálló Andrológiai Tanszék jött létre, amelynek – 2004. szeptember 1-ig, megszűnéséig – tanszékvezető egyetemi tanára voltam. (Ez volt az első magyar andrológiai önálló Egyetemi Tanszék.)
Ezt követően 2006-ig a Semmelweis Egyetem Andrológiai Grémiumát vezettem.
2003-ban a Magyar Urológusok Társasága elnökévé választott (2003–2006).
2004-ben több éves előkészítő munkám eredményeként bevezetésre került Magyarországon az andrológiai szakvizsga, amelyet magam is abszolváltam.
Nemzetközi aktivitásunk és szakmai munkánk elismeréseként az Európai Andrológiai Akadémia az általam vezetett intézményt 2005-től – klinikai elsőként Közép-Kelet Európában – hivatalos kiképző központtá (Certified Training Center of EAA) nyilvánította. A központ nemzetközileg is számontartott Andrológiai Laboratóriumát – magas szintű szakmai igénnyel – Berényi Mihály professzor irányította.
2006-ban megalakult a Magyar Andrológiai Tudományos Társaság (MATT), amely elnökének választott. 2009-ben és 2012-ben újabb 3 éves ciklusokra a Magyar Andrológiai Tudományos Társaság elnöki pozíciójában megerősítést nyertem.
2009-ben a Szt. István Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Szakán Szakmenedzseri diplomát kaptam.
2007. július l-től osztályvezető főorvosa vagyok az OGYK, HM, BM és MÁV kórházak megszűnése után keletkezett Állami Egészségügyi Központ Urológiai Osztályának (később MHEK Urológiai és Andrológiai Osztály). Az osztály fő profilja urológia és andrológia mellett urodinámia. Kiemelhető a laparoszkópos tevékenység, itt történtek az első urológiai robotműtétek is. Andrológiai vonatkozásban a KRIO és KAALI Intézettel való magas szintű együttműködés emelhető ki (asszisztált reprodukció). Urodinámiából tavaly tartottunk országos továbbképző tanfolyamot.
Az általam vezetett osztály 2010-től a Szegedi Egyetem Urológiai Osztályához csatlakozóan Önálló Andrológiai Továbbképző Centrumként működött, ugyanez év augusztusában pedig eredménnyel megtörtént a Honvédkórház Állami Egészségügyi Központ Urológiai Osztályának is SITE vizitje, amely így az (EAA) Európai Andrológiai Akadémia (EAA) Akkreditált Kiképző Központja lett, amelynek jelenleg is igazgatója vagyok.
2006 májusában a Marosvásárhelyi Egyetem Tanácsa, a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerész Tudomány Egyetem Diploma Honori oklevelét kaptam.
Ugyanebben az évben Pro Sanitate kitüntetést kaptam (4. ábra).
2011-ben szakmai tevékenységemért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, 2012-ben a Magyar Urológus Társaság legmagasabb díját – Illyés-emlékérmet –, augusztus 20-a alkalmából pedig a Honvédelemért kitüntetés I. oszt. fokozatát kaptam.
2013-ban a Kairosz kiadó riportkötetet jelentetett meg életemről, „Férfidolgok” címmel.
2015-ben a harmadik elnöki ciklus leteltével a Magyar Andrológusok Tudományos Társasága Örökös Tiszteletbeli Elnökévé választott.
2018-ban a Magyar Szexuális Medicina Társaság választott tiszteletbeli tagjává.
Ugyancsak 2018-ban az Európai Andrológiai Akadémia Díszoklevélben köszönte meg az európai andrológia kialakításában és fejlesztésében játszott meghatározó vezetői tevékenységemet.

Végezetül:

„SPERMATOLÓGIÁRÓL ÉS ANDROLÓGIÁRÓL BESZÉLTÜNK EDDIG – NEM VÉLETLENŰL. A KETTŐ KÖZÖTT VAN KÜLÖNBSÉG„
(DR. MOLNÁR JENŐ, 1980)

Ezért:

Büszke vagyok rá, hogy a Tanító Mesterem alapította spermatológiai alapokon – halála utáni, jövőre vonatkozó kívánságát teljesítve – intenzív szervező munkával (1985 és 2006 között) sikerült létrehoznom, egy új hazai orvosi szakterületet – a fertilitási témakör új eredményei és kezelési technikái mellett a férfi szexuális zavarait, fogamzásgátlását és öregedéseinek kérdéseit is magában foglaló, önálló klasszikus magyar andrológiát. (Az utolsó 4 évtizedében nemzeti kongresszus minden évben).
Büszke vagyok arra, hogy feladatomhoz tartozóan, munkatársaim közül kerültek ki azok a megkérdőjelezhetetlen szakma kvalitású utódvezetők, akiknek munkája a jelenben és jövőben is garantálni fogja az európai élvonalhoz tartozást. Jól ismerve emberi és szakmai tulajdonságaikat és adottságaikat, biztos vagyok ebben, mind a magyar andrológia (dr. Kopa Zsolt), mind az általam korábban vezetett urológiai osztály (dr. Kovács Gábor) vonatkozásában is.
Fiatal koromban a klinikán, Verebélyi András, Szollár Gyuri és Tankó Attila voltak közeli barátaim. Van mire emlékeznünk…
Később, sokat jelentett nekem Csontai Ágoston, Répássy Dénes és Pajor Laci barátsága. Szeretettel tartom őket számon, kettejüket már csak emlékeimben…
Megnyugvással tölt el, hogy munkatársaim túlnyomó többségével egy életen keresztül, szívélyes-kollegális, barátságos, rendezett emberi viszonyt tudtam tartani. Csak 1-2 kivétel volt, akivel ez nem sikerült. Azt gondolom ez nem rajtam múlt. Ők dolgoztak meg érte…
Örömömre szolgál – a fiatalkori élsport sikerei kapcsán kialakult – „csapatban gondolkodás” vezetői életemet átható és végigkísérő élménye.
Közel 35 éves sokszínű vadászmúltam élményei felejthetetlenek (5. ábra).
És végül örömmel tölt el az utóbbi években megjelent novellásköteteim sikere. (Az első vadászati témájú (Rátok hagyott örömeim 2018), a második az életről szól (Féken tartott szenvedély 2020) (6. ábra). Mindkettő átlagon felüli fogadtatásban részesült…

Szerető családom támogatása egész életemben elkísért. Rájuk vagyok a legbüszkébb.
Szakmai pályafutásom 2021 május 1-vel – vezetői megbízásom megszűntével – befejeződött.
Az életemmel elégedett vagyok. Kitűzött céljaimat elértem, a munkát elvégeztem.
Köszönöm