Hungarian Society of Urology
  
  
Category search
DOI
Journal date
Title
Author
Content
Related Sites

Epidemiology and susceptibility patters of Staphylococcus aureus isolates from STI samples of male patients (2008–2017)

DOI: 10.22591/magyurol.2019.2.gajdacsm.66

Authors:
Gajdács Márió dr.1,2
1Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet, Szeged (intézetvezető: Zupkó István dr.);
2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged (igazgató: Burián Katalin dr.)

Summary

Introduction: Bacterial infections of reproductive organs are a major factor of morbidity, and one of the most common causes of infertility in men. More and more studies report the growing importance of Staphylococcus aureus in urological diseases, but little data is available on the sensitivity of the isolates.
Materials and methods: During this study, the retrospective characterization of S. aureus isolates from STI samples of male patients was performed regarding a 10-year (01. 01. 2008. – 31. 12. 2017.) study period.
Results: 85 S. aureus isolates were detected during the study period; the average age of the affected patents was 37±14 years (range 17–90). During the 10-year period, 2 MRSA isolates were detected. The sensitivity of the isolates was close to 100% for most tested antibiotics, except for fluoroquinolones (90%) and macrolides (~75-80%).
Conclusions: S. aureus is a relatively rare isolate in male STI samples; however its significance must not be neglected, due to its high pathogenicity.

LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2019 | 31. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM

Összefoglalás

Bevezetés: A reproduktív szervek bakteriális fertőzései jelentős morbiditási tényezőnek és a meddőség egyik leggyakoribb okának számítanak férfiakban. Egyre több tanulmány számol be a Staphylococcus aureus egyre növekvő jelentőségéről urológiai kórképekben, azonban kevés adattal rendelkezünk az izolátumok érzékenységéről.
Anyag és módszer: A kutatás során SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet STD laboratóriumába 2008. 01. 01. és 2017. 12. 31. között, férfi betegektől érkezett mintákból kitenyészett S. aureus izolátumok retrospektív mikrobiológiai elemzése történt.
Eredmények: A vizsgálati periódus alatt 85 S. aureus izolátum került kitenyésztésre, az érintett betegek átlagéletkora 37±14 év (tartomány: 17–90) volt. A 10 éves periódus alatt 2 MRSA-izolátumot detektáltunk. Az izolátumok érzékenysége közel 100%-os volt a vizsgált antibiotikumokra, kivéve a fluorokinolonokat (~90%) és a makrolidokat (~75-80%).
Következtetés: A S. aureus viszonylag ritkán előforduló izolátum férfi betegek STD-mintáiban, azonban magas fokú patogenitása miatt jelentősége nem elhanyagolható.

Bevezetés

A reproduktív szervek bakteriális fertőzései világszerte jelentős tényező a morbiditás és az életminőség-romlás szempontjából, és a meddőség egyik leggyakoribb okai mind a férfi, mind a női betegeknél. A különféle klasszikus és sejtfal nélküli (pl. Chlamydia, Mycoplasma) kórokozókkal történő fertőzések jelentőségét számos urológiai jellegű kórképben leírták (1). A bakteriális kórokozókkal történő fertőzés az emberi reproduktív rendszerben számos különböző klinikai képhez vezethetnek, és hosszú távon befolyásolhatják a férfiak reproduktív funkcióit (2). A Staphylococcus fajok Gram-pozitív, kataláz-pozitív és bacitracin-rezisztens coccusok. A S. aureus (a koaguláz-negatív Staphylococcus fajokkal egyetemben) egy kommerzális baktérium, azonban számos virulencia faktorának köszönhetően vezető oka bőr- és lágyszöveti fertőzéseknek és életveszélyes szisztémás fertőzéseknek egyaránt (3). Ezen felül, számos tanulmány számol be egyre növekvő jelentőségéről urológiai kórképekben, férfi meddőségben, ha nem is az egyik leggyakoribb, de lehetséges okként szerepel. In vitro tanulmányok igazolják a baktérium spemagglutináló hatását, és epidemiológiai vizsgálatokban a meddő férfiaktól származó ondóváladékok 10-60%-ban jelentős csíraszámban kitenyészthető volt (4–6). A methicillin-rezisztens
S. aureus (MRSA) – amely (a ceftarolin és ceftobiprol kivételével) rezisztens a béta-laktám antibiotikumokra – továbbra is napjaink egyik legnagyobb gondot jelentő multidrog-rezisztens (MDR) kórokozója (3, 7). Kevés tanulmány foglalkozik a S. aureus izolátumok antibiotikum-érzékenységével, az infekciók terápiája döntően empirikus. Jelen kutatás célja a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ helyi epidemiológiai viszonyainak feltárása.

Anyag és módszer

A kutatás során SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet bakteriális STD laboratóriumába 2008. 01. 01 és 2017. 12. 31. között, férfi betegektől érkezett mintákból kitenyészett S. aureus izolátumok retrospektív mikrobiológiai elemzése történt. A minták mikrobiológiai feldolgozását a rutin bakteriológiai eljárásoknak megfelelően végeztük. A minták kioltása véres agar, csokoládé agar, eozin-metilénkék agar és Sabouraud agar táptalajokra történt, amelyeket 24-48 órán át inkubáltunk 37 °C-on. Egy további véres agar táptalaj anaerob körülmények között került inkubálásra (Baker–Ruskinn anaerob kamra) 5 napig, a vegyes anaerob flóra detektálása érdekében. A S. aureus izolátumok identifikálása preszumptív biokémiai módszerekkel, VITEK 2 ID automatával (bioMérieux, Marcy-l’Étoile, Franciaország), illetve 2013-tól mátrix-asszisztált lézer deszorpciós/ionizációs repülési időn alapuló tömegspektrométer (MALDI-TOF MS; Bruker Daltonics, Bréma, Németország) készülékkel történt, az előzőleg ismertetett protokoll alapján (8). Az észlelt izolátumok antibiotikum érzékenységét (AST) korongdiffúziós módszerrel határoztuk meg (kivéve a vankomycin esetén, ahol E-teszttel), a módszer kivitelezését és az eredmények értékelését az EUCAST ajánlásainak megfelelően (http://www.eucast.org). Érzékenységvizsgálat az alábbi antibiotikumokra vonatkozóan történt: cefoxitin (FOX), vancomycin (VAN), erythromycin (ERI), azitrhomycin (AZI), clin­damycin (CL), norfloxacin (NOR), gentamycin (GEN), rifampicin (RIF), szulfamethoxazol/trimethoprim (SMX/TMP) és doxycyclin (DOX). Az AST-vizsgálatok során S. aureus ATCC 29213, S. aureus ATCC 44330 (MRSA), Enterococcus faecalis ATCC 29212, Proteus mirabilis ATCC 35659, Escherichia coli ATCC 25922 és Pseudomonas aeruginosa ATCC 27853 törzsek kontrolltörzsekként szerepeltek.

Eredmények

A vizsgálati periódus alatt 85 S. aureus izolátum került kitenyésztésre (8,50±2,59/év; tartomány: 5–14), az alábbi mintatípusokból: ejakulátum (25,88%) (22), glans-törlés (21,18%) (18) és húgycsőváladék (52,94%) (45). Az érintett betegek átlag­életkora 37±14 év (tartomány: 17–90) volt, a (25,88%), a mintavétel pillanatában 35,29% 30 évnél fiatalabb, 9,41% 60 évnél idősebb volt. A mintákhoz kapcsolódó beküldő diagnózisok eloszlása az alábbi volt: balanitis, illetve balanoposthitis (25,88%), urethritis (14,12%), bakteriális infekció (8,23%), krónikus prostatitis (7,06%), cystitis acuta (7,06%), férfi meddőség (5,88%), hímvessző rendellenessége vagy fekélye (3,53%) vagy egyéb (24,71%).

Az izolátumok antibiotikum érzékenysége nem változott jelentősen a vizsgálati periódus alatt: az SMX/TMP, DOX, GEN- és RIF-érzékenység tartósan 100% közeli, míg a NOR-érzékenység csökkent, ám továbbra is 90% felett mozog. A makrolidok (ERI, AZI) és CLI-érzékenység azonban 85-87%-ról 70-75%-ra csökkent. A 10 éves periódus alatt 2 MRSA-izolátumot detektáltunk, de VAN-ra ezek is érzékenynek bizonyultak (1. táblázat).

Megbeszélés

A S. aureus viszonylag ritkán előforduló izolátum férfi betegek STD-mintáiban, azonban magas fokú patogenitása miatt jelentősége nem elhanyagolható. A mikrobiológiai lelet pozitivitása S. aureus-ra önmagában még nem indokolja az antibiotikum-terápia szükségességét; szükséges további vizsgálatok elvégzése (pl. ondó peroxidáz teszt, PMN elasztáz teszt) és a klinikus terápiás döntése a beteg tünettanának értékelésével együtt kell, hogy történjen. A helyi epidemiológiai adatok ismerete fontos a célzott, hatékony antibiotikum-terápia kiválasztásában. Ha a terápia valóban indokolt, a beteg anamnézisében található adatokat (pl. penicillin-allergia, előzetes Clostridium difficile enterocolitis) is figyelembe kell venni az antibiotikum kiválasztásakor. A vizsgált antibiotikumok közül a fluorokinolonok, az SMX/TMP, doxycyclin, clindamycin és azithromycin az orálisan elérhető szerek, a cefoxitin, gentamycin és a vancomycin parenterálisan alkalmazandók, míg a rifampicint csak kombinációban alkalmazzák, mivel monoterápiában gyorsan kialakul ellene a rezisztencia. A jelen betegségcsoport szempontjából a legnagyobb jelentősége a fluorokinoloknak, az SMX/TMP-nek, doxycyclinnek és a clindamycinnek van; különösen igaz ez krónikus prostatitis esetén, ahol hosszan tartó (több hetes-hónapos) terápiára van szükség. Vizsgálatunkban a S. aureus izolátumok döntő többsége érzékeny a releváns antibiotikumra és az MRSA-prevalencia is alacsony (0,2 izolátum/év), azonban a makrolidok és clindamycin esetén az antibiogram ismerete nélkül a klinikusnak óvatosnak kell lennie az empirikus terápia kiválasztásában (9).

Köszönetnyilvánítás
A közlemény létrejöttét az ESCMID Mentorprogram és az NTP-NFTÖ-18-C-0225 „Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj” támogatta.

References

1. Schuppe HC, Pilatz A, Hossain H, Diemer T, Wagenlehner F, Weidner W. Urogenital Infection as a Risk Factor for Male Infertility. Dtsch Arztebl Int 2017; 114(19): 339–346.

2. Shi L, Wang H, Zhe L. Chapter 10: Staphylococcal infection and infertility. In: Atef M. Darwish (ed.): Genital Infections and Infertility. InTech Open; London, UK: 2017. http://dx.doi.org/10.5772/62663

3. Gajdács M. The Continuing Threat of Methicillin-Resistant Staphylococcus aureus. Antibiotics 2019; 8(2): 52. http://dx.doi.org/10.3390/antibiotics8020052

4. Kaur S, Prabha V. Infertility as a Consequence of Spermagglutinating Staphylococcus aureus Colonization in Genital Tract of Female Mice. Plos One 2012; 7(12): e52325. http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0052325.t002

5. Esmailkhani A, Akhi TM, Sadeghi J, Niknafs B, Bialvaei AZ, Farzadi L, Safadel N. Assessing the prevalence of Staphylococcus aureus in infertile male patients in Tabriz, northwest Iran. Int J Reprod BioMed 2018; 16(7): 469–474.

6. Nwadoiha SI, Odimayo MS, Jombo GTA, Nwokedi Prince EO, Abba PO, Agaje I, Akor JO. Microbiologic Review of Seminal Fluids in a Nigerian Tertiary Health Centre. Ach Clin Microbiol 2016; 7(4): 23.

7. Gajdács M. Pánrezisztens kórokozók által okozott többlethalálozás: mi áll valójában a szakirodalomban? Egészségfejlesztés 2019; 60(2): 29–35. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v60i2.397

8. Gajdács M, Spengler G, Urbán E. Identification and Antimicrobial Susceptibility Testing of Anaerobic Bacteria: Rubik’s Cube of Clinical Microbiology? Antibiotics 2017; 6(4): 25. http://dx.doi.org/10.3390/antibiotics6040025

9. Gajdács M, Komáry K, Burián K, Hajdú E, Paulik E, Szabó A. Assessment of knowledge level among medical students and residents related to infectious diseases and antimicrobial therapy: a single-centre study In: 28th European Congress of Clinical Microbiology and Infectious Diseases (28th ECCMID). P1710: 2018.