2020-3 — Summary
Biofilm formation on the surfaces of ureter stents
DOI: 10.22591/magyurol.2020.3.szellt.91
Authors:
Széll Tamás dr.1, Köves Béla dr.2, Tenke Péter dr.2, Nyirády Péter dr.1
1Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Urológiai Klinika, Budapest (igazgató: Nyirády Péter dr.)
2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Urológiai Osztály, Budapest (osztályvezető: Tenke Péter dr.)
Summary
It belongs to the urological daily practice to insert ureter stent, in order to maintain the patency of the upper urinary tract. As every foreign body, which is inserted in the human organism, ureter stent is exposed to bacterial colonisation and thus biofilm formation as well. On the surface of ureter stent forming biofilm can induce sequence of complications which can cause the encrustation of stent at the end. The range of these complications can vary from irritative symptoms to life-threatening conditions which make necessary premature change of stent, causing risk and further health burden for the patients. For the purpose of preventing biofilm formation on the surface of ureter stent, extensive researches were conducted and were born some solutions which battle against biofilm with different efficiency. The fight against biofilm is not new-fangled but is timely nowadays as well. In our review we would like to present an overview about the biofilm formation on the surface of ureter stent and the possible treatment strategies against biofilm.
LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2020 | 32. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM
click here to read the full article
Analysis of resistance trends in urinary Escherichia coli and Klebsiella spp. isolates using known and novel indicators of clinical relevance: a 10-year retrospective study
DOI: 10.22591/magyurol.2020.3.berczics
Authors:
Gajdács Márió dr.1, Ábrók Marianna2, Lázár Andrea dr.2, Burián Katalin dr.2,3
1Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet, Szeged (intézetvezető: Zupkó István dr.)
2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged (intézetvezető: Burián Katalin dr.)
3Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet, Szeged (intézetvezető: Burián Katalin)
Summary
Introduction: The emergence and spread of antibiotic-resistant bacterial pathogens worldwide is one of the most important public health problems. A number of new bacterial resistance criteria have been published in recent years to improve the correlation between resistance data and clinical outcome.
Materials and methods: This study retrospectively collected microbiological and resistance data for the period of January 1, 2008-December 31, 2008 (10 years) at the Institute of Clinical Microbiology, University of Szeged. During data analysis, bacterial isolates were classified into various resistance categories (wild type, UDR, MDR, XDR, PDR, and DTR and mDTR). Results: Gram-negative bacteria were isolated from n=16,240 (76.8%) of outpatient samples and n=13,386 (69.3%) of inpatient samples during the 10-year study period (p=0.038). For E. coli isolates, 34.1–39.4% of the strains in total were wild-type, while for Klebsiella spp. strains, this ratio was 40.4–45.7%. The prevalence of UDR isolates for E. coli isolates was lowest in 2013 and highest in 2011, while for Klebsiella spp., this was the lowest in 2017 and the highest in 2011/2013.
Conclusions: In addition to its clinical-centered philosophy, the use of DTR (and its modifications as detailed in this study) in bedside and clinical practice may have significant benefits in terms of clinical data.
LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2020 | 32. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM
click here to read the full article
Giant renal angiomyolipoma – Case report
DOI: 10.22591/magyurol.2020.3.fabiann.103
Authors:
Fábián Norbert dr.1, Szekeres Ibolya dr.2, Köves Béla dr.1, Tenke Péter dr.1
1Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály, Budapest (osztályvezető: Tenke Péter dr.)
2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Patológia Osztály, Budapest (osztályvezető: Shönléber Julianna dr.)
Summary
Introduction: Renal angiomyolipoma (AML) is a benign tumour that contains abnormal blood vessels, smooth muscle and adipose cells. The main indications for active treatment are suspected malignancy on the imaging examination, high risk of bleeding or presence of symptoms.
Case report: We present a case of giant renal AML in a 47 year old female patient, who presented with left sided abdominal pain. Computed tomography (CT) examination revealed multiple AML’s (the largest AML was 12 cm) on the left kidney. The affected kidney was removed after arterial embolization, postoperative histopathological examination confirmed the lesion as a multifocal renal angiomyolipoma with infarction foci, associated with tumour embolization.
Conclusions: Nowadays, with the increased use of imaging studies most cases of AML’s are now discovered incidentally and therefore the giant renal AML’s is rare. In these patients early surgically treatment is the only possible option due to high risk of bleeding. Nowadays occurrence of giant renal AML’s occurrence is rare however there is a high risk of spontaneous rupture and life threating haemorrhage. We would like to emphasize the importance of regular follow-up by an urologist in case of patients with AML.
LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2020 | 32. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM
click here to read the full article
Metastatic non-muscle-invasive bladder cancer – A case report
DOI: 10.22591/magyurol.2020.3.juhaszd.106
Authors:
Juhász Dániel dr.1, Szendrői Miklós dr.2, Nyirády Péter dr.1, Riesz Péter dr.1
1Semmelweis Egyetem, Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum, Budapest (igazgató: Nyirády Péter dr.)
2Semmelweis Egyetem, Ortopédiai Klinika, Budapest (igazgató: Szőke György dr.)
Summary
Introduction: Malignant neoplasm of the urinary bladder is the second most common malignancy in urological patients. Non-muscle-invasive bladder cancer causes distant metastasis in less than 10% of cases. In the literature available, very few metastases to non-muscle-invasive bladder cancer has been described in a variety of locations.
Case report: A 61-year-old female patient treated with type 2 diabetes mellitus visited our clinic in 2017. She had a history of 2008 with transurethral bladder tumour resection (TURTU). Histological examination resulted in pT1GrII low grade urothelial cell carcinoma. In 2013, X-ray and SPECT were performed due to lower left limb pain, which confirmed osteolytic lesion in the diaphysis of the left femur. The patient underwent left proximal femoral resection and tumor endoprosthesis implantation at the Department of Orthopaedics, Semmelweis University. Histological examination of the removed specimen confirmed the metastasis of urothelial cell carcinoma. Staging CT scan and cystoscopy did not confirm metastasis or relapse in the bladder. The patient did not submit to a control examination from 2014 for 3 years. In 2017, CT scan and cystoscopy confirmed recurrent bladder cancer. Transurethral resection of the bladder happened. Histologic examination confirmed T1GrII low grade transitional cell carcinoma. The patient underwent cystoscopy every 3 months and since then no recurrence was detected.
Discussion and conclusion: Non-muscle invasive bladder tumours cause metastases less than 10% of the cases. They can be recognised in variety of the locations. Type 2 diabetes mellitus is a predisposing factor for metastasis formation in patients treated by non-muscle invasive bladder cancer. National and international guidelines do not recommend additional staging imaging (eg. bone scintigraphy, x-rays) for low grade non-muscle invasive bladder carcinoma. In the present case, attention should be drawn to the possibility of metastasis when symptoms and abnormal imaging are observed.
LAPSZÁM: MAGYAR UROLÓGIA | 2020 | 32. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM
click here to read the full article
Az Orvosi Hetilap és a Gyógyászat 1921-es évfolyamában megjelent urológiai tárgyú dolgozatokró
DOI: 10.22591/magyurol.2020.3.romicsi.109
Authors:
Romics Imre dr.
Semmelweis Egyetem, Urológiai Klkinika, Budapest (igazgató: Nyirádi Péter dr.)
Summary
Az 1921-ben megjelent dolgozatok egy részét bizonyára még 1920-ban, tehát száz éve írták a szerzők. Nem érdektelen visszatekinteni mit tudtak már akkor is korábbi kollégáink, mi volt akkor aktuális téma és mi volt a véleményük, tapasztalatuk.
1920-ban az Orvosi Hetilap 65. évfolyamának számai jelentek meg. Az Orvosi Hetilap ez idő szerinti főszerkesztője Lenhossék Mihály, szerkesztője Székely Ágoston egyetemi tanárok voltak.
Mező Béla dr., egyetemi magántanár az „Új Szent István Kórház gyermekosztályainak sebészrendelő főorvosa” dolgozatának címe: A sebészeti csomó kötésének egyszerű és gyors módja. A dolgozat a csomózás fontosságát emeli ki, ami ma sem kevésbé fontos, mint száz éve. Asszony (!)-, hajós- és a sebészcsomót ismerteti. Az asszonycsomó a legrosszabb, mert az egyik szár egyenes marad, a másik szár ahhoz kötődik meg, tehát csúszik a csomó. A hajós már jobb (a részletes leírás ellenére egyiknél sem jöttem rá, hogyan kell csinálni), a sebészi csomó elnevezés ismerős. Mező egy újabb „fektetési pronációs csomóképzés”-nek nevezi saját ötletét és 4 fotóval illusztrálja is. Bizonyára felületes olvasásomnak tulajdonítható, hogy a leírás alapján a catgut-ot nem tudnám az ő újítása szerint megkötni…